Oldal
tetejére
0 db termék
Kattints ide a vásárlás befejezéséhez
Ajándékküldés Budapest | Anyák napja | Édesség | Virágneked.hu | Húsvét

Kellemes ünnepeket kíván a Smúz-Virágneked!

A tavasz ünnepei: pészah és húsvét. Történet, hagyományok, minden, amit tudni akartál róluk!

Március 29.

A pészah, akárcsak a keresztény húsvét, mindig a tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe (hág hááviv) névvel is illetik. Az ünnep után volt az első termések utáni áldozatok bemutatása a szentélyben. Idén március 30–április 7-ig tart.

A három zsidó zarándokünnep egyike a pészah. Amikor még állt a szentély, Izrael népe Jeruzsálembe vonult és áldozatot mutatott be Istennek. Minden család egy bárányt áldozott, melyet sütve el is fogyasztottak.

Ilyenkor a zsinagógákban az ünnep elején (emlékezvén a szabadulásra) hálélt (הלל), az ünnep végén (a tengeren való átkelés emlékére) fél hálélt mondanak. Hálélnek nevezik a 113-118. zsoltárok csoportját, a fél hálél mondásakor kimaradnak az örömöt kifejező zsoltárok (115-116.), mert a vízbe fulladt egyiptomiakat is Isten teremtette.

A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.

Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.

A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen.

Izraelben az ünnep jelenti a száraz évszak beköszöntét, ez az imarendben is megmutatkozik. A délelőtt esedékes muszáf (jelentése: többlet) imában az esőt kérő részt lecserélik harmatot kérőre.

Kedvelt olvasmány különösen a peszahi szombatokon és péntek délutánonként, esetleg a széder-esten az Énekek éneke, a Sir hásirim (שיר השירים). Ez a költői mű a szerelemről, újjászületésről (bizonyos értelmezés szerint az Isten és népe közötti szerelemről) szól.

Keresztény értelmezés

Sok keresztény a zsidó ünnepeket – így a páskát is – szimbolikusan, prófétikusan értelmezi. Eszerint a zsidóknak rendelt ünnepek a megváltás állomásait jelenítik meg. Eszerint az értelmezés szerint a tavaszi ünnepek (pészah, kovásztalan kenyerek, első zsengék, sávuót) már beteljesedtek, az őszi ünnepek pedig a jövőben fognak beteljesedni.

Ennek értelmében a pészah a megváltásról szól – a páskabárányt a Messiással azonosítják, aki fel lett áldozva, hogy magára vegye az emberiség bűneit („Isten Báránya”, a Jelenések Könyve is Bárányként említi Jézust) (ld még: 1Kor 5,7). A keresztény értelmezésben a középső, kettétört macesz Jézus halálára utal (a Szentháromság második személye a Fiú), majd a megtalálása a feltámadására.

Egy másik analógia: ami a zsidóknak az Egyiptomból való szabadulás, az egy kereszténynek a bűnös, Isten nélküli élet elhagyása.

A zsidó pészah és a keresztény húsvét az őskereszténység korában egybeesett, ezt azonban 325-ben a neciai zsinaton megváltoztatták.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi.

Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.

 

 

virágok virágcsokor esküvői csokor esküvői trendek menyasszonyi csokor marsala virág üzleti csokor virágküldés virágrendelés etikett virágküldés napraforgó csokor névnapi csokor virágdekoráció ünnep asztaldísz otthoni dekoráció viragneked szeptember frézia színes csokor liliom csokor amarillsz csokor viragneked ajándékküldés csokoládé macaron kézműves keksz névnap ünnepek Halloween dekoráció rózsa Erzsébet rózsa tél fehér rózsa rózscsokor tulipán tavasz Valentin nap szerelem romantika rózsacsokor virágrendelés névnapra Nőnap virágküldés Nőnapra névnapi virágküldés tavaszi csokor Anyák napja eszter névnap magdolna névnap virágküldés eszter virágküldés magdolna születésnapi virágcsokor bízza ránk virágküldés virágküldés névnapra bizza ránk - virágneked névnapi ajándék temetési koszorú görög temetési koszorú temetési koszorú rendelése halottak napja mindenszentek névnapi csokor napi virágküldés érdekes tények onlineviragkuldes névnapi emlékeztető videó legjobb meglepetés Edina divat lakásdekor tippek lótusz virágszimbolika húsvét húsvéti apák napja nagypapa ajándék bor sütemény virágrendelés smuz_viragneked ünnepi köszöntés örömszerzés ajándékcsomag apáknapi köszöntés virágküldőszolgálat nemzetközivirágküldés férfiajándék smuz café valentin nap budapest kávé virag smuz-viragneked ajándék virágküldés ajándékküldés bízza-ránk virágneked.hu latte art latte meghívó smúz bízza ránk party buli online virágküldés